FRPG Top Sites
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!











Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (11 fő) Szomb. Feb. 15, 2014 1:41 am-kor volt itt.
Latest topics
» Joessie Whelan
Csüt. Jún. 19, 2014 3:48 am by Admin

» Abdul Aziz al-Harbi
Vas. Május 18, 2014 3:49 am by Abdul Aziz al-Harbi

» Régi vagy befolyásos mágus családok
Kedd Május 13, 2014 9:18 pm by Admin

» Alonso Amendola
Kedd Május 13, 2014 12:12 am by Admin

» Celia Pella Amendola
Hétf. Május 12, 2014 7:05 am by Vendég

» Calvin van Ellan
Vas. Május 11, 2014 9:55 pm by Admin

» Luna Flores
Pént. Május 09, 2014 8:08 pm by Admin

» Norldarien Moonshine
Csüt. Május 08, 2014 9:12 am by Norldarien Moonshine

» Vámpír klánok és uradalmak
Hétf. Május 05, 2014 4:01 am by Admin

Top posting users this month

Affiliates

Natalia Wolf

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Natalia Wolf

Témanyitás by Natalia Wolf on Vas. Márc. 30, 2014 9:17 am




Teljes név: Natalia Wolf (szül. Natasha Alexandrova)
Becenevek, álnevek, stb.: Nat
Faj: vérfarkas
Nem:
Születési hely és idő: 1572., Oroszország (542 éves)
Jelenlegi tartózkodási hely: Yosemite Nemzeti Park és környéke
Jelenlegi foglalkozás: gazdálkodó
Rang: alfa
Falka: Outsiders

Aktuális adatok, kapcsolatok, játékok, stb.


Kapcsolatok

Igor, 470 év körüli vérfarkas, szeretőm, bizamasom.
Lizbeth, 250 év körüli vérfarkas, kölyköm, legjobb barátnőm.
Edward, 250 év körüli vérfarkas, kölyköm.
Lizbeth és Edward egy pár.


Megjelenés

Szép nő, de a külseje kissé elhanyagolt mostanában, mivel távol élnek a civilizációtól. A haja gyakran kócos, és a ruhája is kopott, néha foltozott. De a vadon közepén nincs is értelme kiöltözni.

Viselkedés

Határozott, néha mogorva, és főleg roppant kimért tud lenni, ha utasításokat kell osztogatni. A lágyabb énjét a szűk baráti körnek tartogatja.

Előtörténet

Egy orosz kinemesi családba születtem. A család már a megszületésemkor leszálló ágban járt, apám gyenge jellemmel, és nagy szenvedélyekkel bíró férfi volt. Szegény anyám próbálta összefogni a kevéske megmaradt parasztot és igazgatni a birtokot, de apám minden jövedelmet elivott és elszórakozott, aztán hazatért, gyereket nem zett, néha verekedett, és újra elment szórakozni. Anyám tizenkétszer esett teherbe, de csak nyolc gyermeket tudott kihordani (néha a vré smiatt vetélt el, néha a sok munka miatt), ezekből egy halva született, és kettő még egy éves kora előtt meghalt. Egy további testvérem meghalt 9 évesen, ekkor már csak négyen maradtunk.
A család egyre szegényebb lett, mire én felcseperedtem és betöltöttem a 14. életévemet, már tetemes adósságunk is volt. Ekkor állított be hozzánk egy szibériábóé származó gazdag kereskedő. Nem volt nemes, de volt pénze, apámmal találozott valahol, és meg akart venni valami régi, családi ékszert, amiből apám az adósság egy részénke rendezéést remélte. Az ékszer a hozományom lett, mert apám végül engem adott el annak a férfinak. Andrej kifizette a család összes adósságát, állást szerzett két bátyámnak, és a húgomat eljegyeztette egy kereskedő barátjával, szóval rendbe tett köröttünk mindent. Aztán engem felpakolt és magával vitt Szibériába, és soha többen nem halottam a családomról.
Andrej a harmiscas évei vége felé járhatott, és igen karakteres jellem volt, sok rossz tulajdonsággal, de kitűnő szervezőkészséggel, és jó üzleti érzékkel. Engem otthon hagyott, és rám bízta a háza vezetését ami körül némi kert és egy kis szántó is volt, meg egy hatlamas erdő, és még erdő, és még erdő ... Féltem itt, sok volt a farkas, és senkit sem ismertem. Fiatal voltam, és határozatlan, mert milyen legyen egy alkoholista, verekedős apa csendes lánya? De fel kelett nőnök a feladathoz, és ha Andrej otthon volt sokat segített, oktatott, bíztatott. Lassan én is megkedveltem őt, bár tartottma is tőla, és nem szerettem ott élni a semmi közepén. Másfél év múlva szültem meg az első halott fiút neki. Aztán egy év múlva egy halott kislányt. Andrej nem örült a kudarcoknak.
A ház egy kereskedelmi út közepén volt, egy biztos pont a karavánoknak. Andrej folyton ingázott ezen a vonalon, ahogy tette azt az apja is, és annak az apja. Ezt ismerte és szerette. Az útban sok volt a kockázat, de sok a haszon is. Elment egészen Kínáig, és másik vonalon meg Moszkváig. De szerettem volna Moszkvában élni! De azt mondta, nem vagyok oda való, csak ide az orosz pusztába. Aztán Andrej egyszercsak nem jött a szokásos időben, és egy hónap múlva sem került elő. Éppen a harmadik gyermekünket vártam. De ahogy ő elmaradt, és az otthon hagyott pénz és élelem fogyott, úgy hagytak ott az emberek, mivel úgy vélték a gazda meghalt, és más állás után néztek. Nem tartottak ki a fiatal, gyenge özvegy mellett. Elvetéltem megint, amíg megpróbáltam életben tartani magam és azt a pár embert, aki túl gyáva, vagy túl selejtes volt ahhoz, hogy továbbálljon. Közeledett a tél, és elég valószínű volt a fagyhalál vagy az éhhalál. Ekkor megjelent a háznál Misa és a bandája. Szakadtak voltak, koszosak, és nem túl bizalomgerjesztőek. Nekem az első gondoltaom az volt, hogy megszabadítanak a szenvedsétől hamarosan. Misa és a négy férfi beköltözött. Hoztak élelmet, vágtak fát, rendbe tették a tetőt, és kezdték amgukat otthon érzeni. Engem egy cselédként kezeltek, de életben maradtam. Misa nem hagyta, hogy a többiek elvigyenek egy-egy éjszakára. Tudta, hogy már három babát vesztettem el, és mint mondta, kell a házvezetőnő, hajkurásszák a környék többi nőjét. Átvészeltük a telet, és aztán a következő évet, ami azonbna pocsék volt, mi ugyan nem is vetettünk, de a környéken a termés nagy része odalett a viharok és sok esőzés következtében. Ősszel kitört egy igen komoly éhínség. Az emberke hullottak, mint a legyek, és akiben volt erő, az másoktól vette el a betevők. Mi állandóan vadhúst ettünk, Misáék jó vadászok voltak. néha minket is megpróbáltak kirabolni, de a fiúk elvertek mindekit.
Gyanús volt a sikerességük, de én már csak örültem, hogy élek. Vékony voltam, gyenge, sápadt, szomorú, csendes, rémült. Misa védelme nélkül már nem maradtam volna életben. Aztán egy nap a tél kellős közepén Misa közölte, hogy kevés a vad a környéken, továbbállnak. Odakinn iszonyat hideg volt, hóvihar tombolt, és senki nem dugta ki az orrát sem, ha nem volt muszáj. Ők azonbna készülődni kezdtek, és nem látszott, hogy tartanának ettől a fene nagy hidegtől. Én tudtam, hogy ha itthagynak, akkor végem. Könyörögtem, hogy maradjanak, de megmondták, hogy nem lesz mite enni, mert az éhezők az összes vadat kiirtották szinte a környéken.
Misa akkor félrevont, és felajánlotta, hogy velük mehetek, de annak igen komoly éra lesz, az egész életem megváltozik, és nem lesz könnyű dolgom a csapatban, de túl fogom élni, mert olyasmit tesz velem, amitől erősebb leszek. A halálnál ez mindenképpen egy jobb alternítíva volt, hát hálásan fogadtam az ajánlatot. Akkor ő a szemem láttára változott át egy hatalmas farkassá, amitől sikoltva kúsztam a sarokba. Ő utánam jött, fölém hajolt, és a szájába vette az egyik kezemet. Én sikoltoztam, mint egy eszelős, de nem harapta le tőből a karomat, csak belém mélyesztette a fogát. Rövidesen fura érzésiem támadtak, minden változni látszott, mások lettek a szagok, mások a színek ... a testem is mintha zsongott ovla belülről.
Misa visszaváltozott. "Most már egy vagy közülünk" - mondta, és többt nem magyarázott.
Miattam ott maradtunk egy pár napot még, hogy megszokjam az új képességeimet. Én csodáltam a változásokat, és élveztem az erőt és kitartást, amit kaptam, de hamar kiderült, mi lesz az egyik hátránya a csapatba tartozásnak. Misának most már nem volt semmi oka, hogy a többieket távolt tartsa tőlem, hiszen már kibirtam a keményebb fizikai igénybevételt, és ő sem maradt el a többiek mögött. Ezt talán szörnyűnek is éreztem volna, ha nem vonzódom hozzájuk olyna veszettül. Egyszerűen imádtam őket, olyan nagyok, erősek, és bátrak voltak, amilyen majd egyszer én is lehetek. Szerettem a közelükben lenni, hozzájuk bújni, és ők is vonzódtak hozzám, furcsak müd farkasként sokkal gyengédebben, mint emberként.
Pár nap múlva útra keltünk, és észak felé húzódtunk, ahol több volt a vad és kevesebb az ember. Nagoyn hideg volt, és éjjelente barlangokban, szorosan egymáshoz bújva aludtunk. Én, a kölyök voltam mindig középen, köröttem csupa puha farkasbunda melegített. Misa és a bandája (nem nevezném falkának), egyszerű parasztlegényekből állt, Misa volt a főnök, akit egyszer, vagy 150 éve valaki megmart, és a sorsára hagyott. Ő megmaradt, és begyújtötte maga köré a fiúkat, majd most engem is. Egy falka alapjai készültek. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a csapatbna én vagyok az ész. Amint a többiek is rájöttek, hogy néha érdemes hallgatni arra, amit mondok, még ha fel is pofoznak érte, egyre jöbb lett az életünk. Egyenlőre vándolroltunk, nem amradtunk sokáig egyetlen helyen sem.
Aztán belebotlottunk egy hatlamas falkába egyszer, véletlenül. Addig azt sem tudtuk, hogy ilyen létezik. Behatolónak tekintettek minket, megkergettek, és végül körbekerítettek. Nem is értettük, mi van. Az alfa, Nikolaj egyenként mért fel és kérdezett ki minket. Ván volt, vagy ötszáz éves, és MIsát egy másik alfának tekintette, párbajra hívta, amit szegény fiú nem is értett, és aztán egy harapással megölte. Közölte, hogy innentől mi, megmaradt öt neki tartozunk engedelmességgel. Egyenként próbára tette a többieket, és ketten nem feleltek meg az ízlésének, őket is megölte. Majdnem biztos voltam benne, hogy én is erre a sorsra jutok. De ebben a falkában is kevés volt a nő, valamint a kölyköket védte a farkasok ösztöne. Engem életben hagytak, az egyik harcos ágyasa lettem, aki mellesleg elkezdett kiképzeni maga mellé. Belelt vagy száz évbe, mire én is a harcosok közé számíthattam magam, addig nyolc másik farkas ágyát is megjártam, mert ha rám untak, akkor továbbadtak. A többi nővel is így bántak, amíg az nem volt elég erős, hogy némi tiszteletet vívjon ki magának.
Aztán lassanként stabilizálódott a helyzetem, és az eszem is segített. Már én néztem ki magamnak a következő páromat, szinte elcsábítottam, és miután megverekedett értem, már vele éltem. Még pár évtizedet a falkánál töltöttem, de aztán már nem elégített ki Nikolaj és falkája hamis nagyvilágisága, és látni akartam a világot. Leléptem, méghozzá vonattal, hogy ne érjenek utol. A modern technikai vívmányok iránt szinte csak én érdeklődtem, így nem votl nehéz ilyen módon túljárni a töbiek eszén. Felfedeztem Európát, párszor egy-két falka megkergetett, máshol éltem egy-két évig, de aztán továbbálltam. Végül egy svájci falkához tértem vissza, és hűséget esküdtem az alfának. Őket választottam a sok közül, és Karl értékelte ezt, befogadott. Hamarosan egymásba habarodtunk, illetve, azt hiszem a választásomban már eleve szerepet játszott, hogy vonzódtam hozzá. ekkor már közeledtem a 300. életévemhez, és hamarosan szeretőből bétává léptem elő. Ideje volt utódokról is gondoskodnom. Edwerd és Elisabeth egy fiatal angol pár voltak, akik a szülői önkén elől Európába szöktek, de elfogyott a pénzük, és kilátástalan lett a helyzetük. Amikor rájuk találtam egy szikla szélén álltak, hogy közösen vessék magukat a mélybe. Őket karoltam föl. Okozott némi felfordulást a falkában, hogy egy pár voltak, mert Edward értelemszerűen nem tudta megtartani Lisbethet, nem volt hozzá elég erős, mint kölyök, és ezek ketten megint meg akarták ölni magukat. Karl végül ágyasának nevezte meg Lisbeth-et, én pedig Edwardot emeltem magam mellé. Igazából továbbra is egymással bújtunk ágyba, ahogy a fiatalok is. A falkába páran morogtak, de az ügy így elsimult.
A falka élt, és túlélt a világháborúkba, és később a modenr világban is, bár egyre változott, kénytelelek voltunk civilizálódni. üzleti érdekeltségeink lettek, amiből fedeztük a rejtőzködés költségeit. A kölyköket már a szerint válogattuk, milyen szakemberekre van szükségünk éppen. A Fátyol szétszakadása után felhúzódtunk újra északra, hogy az újonnan alakult birodalmon belülre kerüljünk. Élveztük a hatalmat, és formáltuk a környezetet és a falkát is. Már nem kellett óvatoskodni a feharapásokkal, és nem is tettük. Kicsit talán elszaladt velünk a ló.
Aztán kitört a fajháború, és a falka harcosai hamarosan a frontvonalon találták magukat. Véres harcok voltak, egyre fogytunk, és a háború kitörése után fél évvel Karl meghalt egy csatában. Alfa lett belőlem, alfa, aki nem tudta ezt élvezni, mert nem tett mást, csak csatázott, és csatázott. A véres harcok között találkoztam Igorral. Ő Nikolaj egy kölke volt, valamivel fiatalabb nálam, annak idején ágyingózott rám, de nem kapott meg. Nem kedveltem, mert sunyi volt, és mégis valahogy beképzelt. De az évszázadok megérlelték, és az új személyisége igencsak szerethető volt. Nyugodt erő, éleslátás jellemezte, és valami meghatározhatatlan elegancia, még akkor is, ha éppen ölt a csatában. Csatlakozott a falkához, és én a fogyatkozó csapaton belül megtettem bétának.
A fajháború végére alig maradt valaki a falka harcosai közül, igazából csak négyen, a kis szerelmespár, Igor, és én. A kölykeinket befogadta egy nagyobb falka, mert mi így nem voltunk életképesek. Nekem nem is volt kedvem új falka után kajtatni, és amúgy sme lehettek kölykeink. De beállni sem akartunk sneki más uralma alá, szóval egyszerűen leléptünk. Most egy majdnem lakatlan terület a miénk, amit pár emberrel és alakváltóval osztunk meg, és távol vagyunk a világ nyüzsgésétől. Ez a mi kis "birodalmunk", a volt Yosemite Nemzeti Park és környéke, amit szeretünk, ápolunk. Néha van, aki megpróbál ide beférkőzni, esetleg elűzni minket. A birodalakon kívüli világ kegyetlen, farkastörvények uralkodnak. Mi megvédjük, ami a miénk.
Időnként a helyben elő nem állítható készletek beszerzése végett el kell látogatnunk valami birodalom területére. Igyekszünk nem kelteni feltűnést ilyenkor, bár egyikünket sem körözik, nincs is miért, csak nem akarjuk nagydobra verni, hogy hol, és hogyan élünk.

OPCIONÁLISAN KITÖLTENDŐ

Pár dolog, amit szeretek az életben: fenyvesek, hó, szarvassült, medvetalp

Pár dolog, amit utálok az életben: autók, benzingőz, vámpírok, számítógépek

Céljaim: Boldogan élni a barátaimmal.

Álmaim: Kölyköket nemzeni még.

Félelmeim: Valaki szemet vet a területre, és nem tudjuk legyőzni.

Titkaim: Az, hogy egyáltalán létezünk, hogy itt élünk.

Play by: Milla Jovovich
avatar
Natalia Wolf

Hozzászólások száma : 38
Join date : 2014. Mar. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Natalia Wolf

Témanyitás by Admin on Vas. Márc. 30, 2014 7:37 pm

Alap 1TP
400 évnél idősebb vérfarkas +2 TP

Összesen 3 TP

Gyors gyógyulás
Rettentő 2

Összesen 3TP


A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Május 06, 2014 2:07 am-kor.
avatar
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 330
Join date : 2014. Jan. 23.

Felhasználó profiljának megtekintése http://magicwars.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.